2011. június 27., hétfő

3...


... mozgalmas napon vagyok túl... :)
Még mielőtt elkezdek készülődni a kórház nevű helyre még írok néhány sort.
Rengeteg ismerettel lettem gazdagabb az említett három napon, sokat sírdogáltam, de inkább a boldogságtól, találkoztam Kiserivel meg a többiekkel (családja!), babáztam, ölelgettem, rengeteg szeretetet kaptam-adtam... Sokat-sokat gondolkodtam, hogyan lehetne még jobban beosztani az időmet, hogy az igazán fontos dolgokra tudjak koncentrálni, hogy a sok erőfeszítést kell tenni ezekben a napokban, de ez nem hiába való, hogy legyek türelmes és még inkább szelíd.
Újra és újra megtapasztaltam, hogy egy boldog nép tagja vagyok és ezért hálás vagyok NAGYON!

Ma elkészül az új szemüvegem és így a fizikai dolgokat is tisztábban látom majd! :)

LEGYEN SZÉP, SZERETETTELI HETETEK!

2011. június 19., vasárnap

Játszunk...


... egy kicsit...
... itt nincs kézzel fogható nyeremény, de fontos dolgok hangozhatnak el, hogyha megosztjuk egymással... mondhatjuk a saját épülésünk lehet a díj. NEM KEVÉS!

Néhányan beszélgettünk az elmúlt héten a szeretetről.
Parázs vita volt, sok ember, sok vélemény.
TI mit gondoltok, mi a "jó" szeretet, hogyan lehet valakit jól szeretni? NAGYON érdekel a véleményetek!
Én a magam részéről ezzel az idézettel szólok hozzá a témához:
"A szeretet az élet, az élet gyökere. Aki nem szeret, nem is él."

Brunszvik Teréz

2011. június 13., hétfő

Kedves...


... lányok!
Sajnos nem tudok képeket mutatni, mert csiga-biga még mindig lassú, de már vannak ígéretek! :)
Addig is figyelmetekbe ajánlok egy jó kis blogot!
Jó nézelődést!
Szép hetet mindenkinek!♥
http://inga-bure-bure.blogspot.com/

2011. június 12., vasárnap

Lehet...


..., hogy kissé túlkoros vagyok hozzá, de még mindig lenyűgöznek a buborékfújók...
... kedvelem ennek a kedves, kreatív hölgynek a blogját, ezt a kincset ott találtam... :)
Ma is meleg lesz, úgyhogy, hajrá! :)
http://blog.betzwhite.com/2008/06/super-foam-erator.html

2011. június 11., szombat

Szeretnék...


... nektek felajánlani egy újabb folyóiratot.
Amelynek egyik cikke a Down-szindrómás gyerekek neveléséről szól.
Sokakat érinthet, hiszen az adatok szerint az Egyesült Államokban minden 730. babát érinti.
De mi is az a Down-szindróma? Egyszerűen úgy fogalmazhatjuk meg, hogy hogy egy gyógyíthatatlan genetikai rendellenesség, amit semmivel nem lehet kiküszöbölni, sem a terhesség előtt, sem az alatt. A Down-szindrómáért senki sem felelős. A szülőket ettől függetlenül nagyon lesújthatja a hír. "Sajnálattal kell közölnöm, hogy a kisbabájuknak Down-szindrómája van." Az orvos lesújtó szavai gyökeresen megváltoztatják a szülők életét. "Az egész olyan, mint egy rémálom. Szerettem volna felébredni" - emlékszik vissza egy apuka, Victor.
DE! hogyan tehetik könnyebbé az életét a gyermekeiknek és maguknak?
Nem könnyű megbarátkozni a Down-szindrómával."Leforrázva éreztük magunkat - emlékszik vissza Lisa. - Miután a gyermekorvos részletesen elmagyarázta a helyzetet, a férjemmel sírva fakadtunk. Nem is tudnám megmondani, hogy Jasmine-t sajnáltuk e jobban vagy inkább magunkat. Talán egy kicsit mindkettő benne volt. Mindezek ellenére alig vártam, hogy a karjaimba vehessem, és elmondhassam neki, hogy mindig szeretni fogom, bármit hoz is a holnap."
Élvezik a Down-szindrómás emberek az életet?
Mit mondanak erről ők maguk?
Hogyan kommunikáljunk velük?
Milyen örömökben lehet része valakinek, aki ilyen gyermeket nevel, örömben, amely elfeledteti az áldozatokat?

Hogyha kíváncsi vagy a válaszokra, nincs más dolgot, csak írj nekem egy e-mailt, amiben megadod a címedet és én nagy örömmel elküldöm neked a folyóiratot! ♥

Fotó: http://erinto.postr.hu/date/2010

Készülök...


... hosszabb bejegyzést is írni, meg titkon remélem, hogy a legújabb rajzaimat is meg tudom mutatni, de "minden" a számítógépen múlik... :)
"Csak beköszönök", sziasztok! Itthon vagyok tervekkel... :) Ja, persze, csak keddig...
Fotó: internet

2011. június 5., vasárnap

Ha..

... most kívánhatnék valamit, elhamarkodottan egy jól működő számítógépet kérnék... :(
Annyi mindent szeretnék megmutatni, meg persze megnézni, de ez most nem nagyon megy..., csiga-biga nem engedi...
DE!!! Bár képeket nem tudok feltenni, azért elmondom, hogy sokat rajzoltam mostanában, megismerkedtem nagyon sok emberrel és úgy érzem mindenek ellenére vagy éppen ezekkel együtt BOLDOG vagyok! Néha kívülről kell látni az életünket vagy akár magát az életet, hogy igazi HÁLA ébredjen a szívünkben! ... és igen!!! Bajban ismerszik meg a barát..., ahogy a világ legbölcsebb könyve írja! OLVASSÁTOK sokat, ha tehetitek!
Szép, elmélkedős, hálára indító hetet kívánok nektek, szeretettel!

2011. június 4., szombat

Kedves...

... Leki! Először is jelzem, hogy "kölcsönlopkodtam" tőled ezt a Hamvas Béla idézetet, de tudom, hogy nem bánod..., ugye? :)... és KÖSZÖNÖM!

"Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. S azért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt."

Ez most olyan jó, helyettem fogalmazott meg valami NAGYON fontosat!

A hetem közepesen nehéz volt, meg kellett hoznom fontos döntéseket, amik hosszú távon kamatoznak és rövid távon örömöt okoznak ANNAK, akit mindenkinél jobban szeretek! :) (hitpróba)

Aztán volt még a héten egy újabb szembenézés a "farkassal", újabb győzelem!

Némi sírás..., az emberi szenvedést nagyon rosszul viselem...

Láttam olyat, amit ne kellett volna..., betegszállító várta a liftet egy "fémdobozzal"... Igen, ez is az élet része - mondták a társaim. Egyenlőre még sajnos...

Aztán voltam egy kiállításon, ahol beteg emberek képeit, kerámiáit, patchwork-munkáit néztem meg. Diadal volt a betegség fölött!!! Azért nem írom meg, hogy hol, mert utolsó előtti napon láttuk...

Viszont hoztam egy verset, amit szintén ott láttam. Fogadjátok szeretettel, engem nagyon meghatott, íme:

Remény

A FÉNY mindig közel van ahhoz, hogy kihunyjon.
A sötétség készen áll a támadásra.

De aki egyszer, egy reggel megéri, hogy szinte
Az égbolt is együtt imádkozik vele,
Az hisz és remél, leborul, a látóhatárra szegezi
Elgyötört tekintetét és
Alázattal várja az ÍTÉLETET.

Lőrinci Attila

A gépünk rendkívül lassú... :(, úgyhogy nem nagyon tudok nézelődni, írogatni, innen üzenem mindenkinek, hogy SZÉP HÉTVÉGÉT!