2012. május 18., péntek

Ezt...

... a verset ma reggel olvastam egy kedves, fiatal lánynál. ... nekem több minden miatt kedves! :) Köszönöm! :) "Van öröm, mely soha nem apad, S ez az öröm: add másoknak magad! Míg élsz, magadat mindig adhatod, Adj jó szót, vigaszt, s ha van falatot. Derűt, tudást, vagy békülő kezet, Mindez tied!Add másnak-s nézheted hogy nő vetésed, hozva dús kalászt, meggazdagítva lelked asztalát. S csoda történik: minél többet adsz, Te magad annál gazdagabb maradsz." /Ismeretlen szerző/
Fotó: internet

6 megjegyzés:

Julcsi írta...

Ez annyira, de annyira jó.
Gyakran mondogatja nekem egy bizonyos valaki, hogy szent vagyok, mert így működöm, ahogy ez az ismeretlen szerző is írta. Pedig nem vagyok szent, csak ember, aki attól boldog, ha adhat. És ez százszorosan megtérül, nem úgy mint a folytonos zrikálás és sopánkodás.

Monika írta...

Köszönöm!!!!!És a látogatásoddal is nagy örömet szereztél!

Rita írta...

Én is köszönöm, hogy megosztottad!

Unknown írta...

:) azt hiszem, sikerült! ;)

Szera írta...

Szívesen! :)
Mammka: :)
Eszter: Igen! :)

Eszter/SubRosa írta...

Tetszik♥